Fizikai hatás: az ember levegő környezetben él, annak behatásához szokott, ahhoz alkalmazkodott. A fürdő vizébe merült testre szokatlan erők hatnak, amelyek a szervek működését nagymértékben befolyásolják. Ha közönséges fürdővízben fürdünk, a fürdő fizikai tényezői (hőmérséklete, felhajtó ereje) hatnak a szervezetünkre. Az ásványi anyag tartalmú vizekben a felhajtóerő nagyobb, a vízbe merülő test súlya mintegy tizedére csökken. A mozgás a vízben sokkal könnyebb, ezért a sérült, kopott ízületek is megmozgathatók. Mozgás közben a víz masszírozó munkát is kifejt a bőr alatti izmokra. Nem elhanyagolható az sem, hogy az esések, a zúzódások esélye is jóval kisebb. A langyos és a meleg víz segíti az erek kitágulását, így a vérnyomás csökkenéséhez vezet. Mindezen a hatásokat használja ki a vízgyógyászat, más néven hidroterápia.

Kémiai hatás: A termál- és gyógyvizek kémiai hatásukat a bennük oldott ásványi anyagok bőrön keresztül való felszívódása révén fejtik ki . A felszívódott ásványi anyagok bekerülnek a vérkeringésbe, a nyirokerekbe, ezáltal hatnak az idegrendszerre, erősítik az immunrendszert és kedvezően befolyásolják a szervezet reakcióképességét. Regeneráló, felépítő folyamatokat indítanak el a szervezetben. Ezeknek a hatásoknak vizsgálatával, illetve kúraszerű alkalmazásával foglalkozik a balneoterápia.
Mindezen hatásokat segíti, hogy a fürdőhelyek mikroklímája a levegőben található negatív ionok túlsúlya miatt stresszoldó, idegnyugtató, pihentető hatású. A megszokott életritmus lassulása, a vízben végzett lassú mozdulatok szintén hozzájárulnak a felüdüléshez.